Készen áll az európai autózás a Fit for 55 csomagra?   

Az Európai Unió 2050-re klímasemlegességet tűzött ki célul. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én bemutatta a Fit for 55 jogszabálycsomagot, amely éghajlati és energetikai célokat határoz meg az autóipar számára. Ezek a célok a 2024-es év eleji perspektívából nézve túl ambiciózusnak bizonyulhatnak. A feltételek szerint az Európai Unió (EU) tagállamainak az 1990-es szinthez képest 55%-kal kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását.  

Mi a Fit for 55 csomag?  
A Fit for 55 európai zöld megállapodás jogszabálycsomagjának célja, hogy megerősítse az Európai Unió globális klímaügyi vezető szerepét, és a meglévő jogszabályokat a 2030-ig szóló éghajlati célokkal összhangban korszerűsítse. Célja, hogy a gazdaságban, a társadalomban és az iparban átalakító változásokat idézzen elő annak érdekében, hogy 2050-re klímasemlegességet, 2030-ra pedig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os nettó kibocsátáscsökkentést érjen el.  

Pontosan milyen változásokat hoz a Fit for 55 az autózásban?  
A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó új, szigorúbb CO2-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra való átállást. Ezek szerint az új személygépkocsik átlagos kibocsátását 2030-tól 55%-kal, 2035-től pedig 100%-kal kell csökkenteni a 2021-es szinthez képest. Ennek eredményeképpen 2035-től kezdve minden újonnan forgalomba helyezett személygépkocsinak zéró kibocsátásúnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy körülbelül egy tucat év múlva nem lehet majd az EU-ban újonnan gyártott, belső égésű motorral felszerelt gépkocsikat forgalomba helyezni. Az Európai Bizottság az infrastruktúra javítását is javasolja: az elektromos autók számára 60 kilométerenként töltőpontokat kell elhelyezni a főutakon, a hidrogéntöltő pontokat pedig 150 kilométerenként.  

Az elektromobilitás trendjeinek elemzése  
A Tesla a teljesen elektromos autók (BEV) gyártójaként már teljesítette a követelményeket. A Volvo Cars is az ilyen típusú autókban képzeli el a jövőt, és a tavalyi bejelentéseknek megfelelően az utolsó dízelüzemű autót (Volvo V60) az idei első negyedév közepén gyártották le. A márka 2030-ig kizárólag tisztán elektromos autókat fog értékesíteni, és 2040-re klímasemlegessé kíván válni.   

A BEV-ek a harmadik helyen állnak az uniós országok és az Egyesült Királyság vásárlói körében 2023-ban. 2023 decemberében 2020 áprilisa óta először csökkentek az új akkumulátoros elektromos autók regisztrációi (-16,9% az előző évhez képest). Ez a csökkenés a 2022. decemberi magas bázisnak és az ilyen típusú autók legnagyobb piacán, Németországban bekövetkezett jelentős visszaesésnek (-47,6%) tudható be. Ennek ellenére 2023-ban összesen 1,5 millió BEV-et helyeztek forgalomba az uniós országokban (+37%). Az ilyen típusú autók piaci részesedése 14,6%-ra nőtt az egy évvel korábbi 12,1%-kal szemben.   

A 2024-es évkezdet nem tűnik túl optimistának. Januárban az uniós országokban 28,9%-kal, 92 700 darabra nőtt az újonnan forgalomba helyezett BEV-ek száma (piaci részesedés 10,9%). A négy fő piacon, amelyek együttesen az összes elektromos autó regisztrációjának 66%-át adják, magas kétszámjegyű növekedést tapasztaltak:    

• Németország (+23,9%),    
• Franciaország (+36,8%),    
• Hollandia (+72,2%),   
• Belgium (+75,5%).    

Kínában, a világ legnagyobb autópiacán, ahol általában nagy a kereslet az elektromos járművek iránt, januárban 38%-kal csökkentek az elektromos járművek regisztrációi – tavaly augusztus óta először fordult ez elő.   

2024 februárjában Európában továbbra is kétszámjegyű regisztrációs növekedés volt tapasztalható: Hollandiában (20,9 százalék), Franciaországban (+31,8 százalék) és Belgiumban (+66,9 százalék), de már Németországban is 15,4 százalékkal csökkent az elektromos autók iránti kereslet. Kínában is 12 százalékos visszaesés volt tapasztalható.  

Változások az autóipari vállalatok stratégiájában  
Az elektromobilitás fejlődésének ütemét illetően néhány autóipari vállalat stratégiájában érezhető változás figyelhető meg. A Mercedes-Benz bejelentette, hogy legkésőbb 2030-ig felhagy a belsőégésű motorral hajtott modellek kínálatával, és 2025-re a márka eladásainak több mint felét az elektromos autóknak kell adnia. Ez a cél azonban nem fog időben megvalósulni, mivel az elektromos autók iránti kereslet Európában visszaesett. Az új feltételezések szerint a német vállalat nem fog ilyen gyorsan lemondani a belsőégésű motorról. Az ilyen meghajtású autók várhatóan még a következő évtizedben is elérhetőek lesznek a vásárlók számára. Az új, teljesen elektromos járművek (különösen a pickupok) bevezetésének menetrendjét a GM és a Ford is elhalasztotta.  

A Toyota Motor úgy véli, hogy a teljesen elektromos autók legfeljebb 30%-os részesedést fognak elérni a világpiacon. Ez ellentétben áll az előrejelzésekkel (például a 2024-es Oil and Gas Industry Outlook), amelyek szerint 2030-ra az elektromos autók a globális autóeladások 62% és 86%-a között fognak részesedni.   
 
Az elektromobilitás még a fejlett piacokon sem lesz képes legyőzni a többi hajtásláncot. A Toyota Motor North America szerint az elektromos járművek 2030-ban az amerikai piac mintegy 30%-át fogják kitenni. Ez pedig csak a fele annak a célnak, amelyet az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) kitűzött maga elé.   

Az elektromos indítás nehézségei   
Az amerikai Gartner cég szerint csak a legerősebbek fognak túlélni. Az elmúlt évtizedben alapított cégek 15%-a 2027-re a változás áldozatává válik – a versenytársak felszívják őket, vagy sajnos csődbe mennek. Európában a Lightyear és a Sono Motors startupok projektjei omlottak össze. A svéd Volta Trucks startup, amely teljesen elektromos teherautókra specializálódott, szintén csődöt jelentett. A német Next.e.GO Mobile, amely egészen a közelmúltig kis városi elektromos járművek gyártását tervezte Kelet-Európában és az Egyesült Államokban, ugyanerre a lépésre szánta el magát.   

Összefoglaló   
Az Európai Unió, amely 2050-re klímasemlegességet kíván elérni, bevezette a Fit for 55 csomagot, amely ambiciózus célokat ír elő az autóipar számára. Az új szabályozás a CO2-kibocsátás jelentős csökkentését írja elő, ami felgyorsítja a kibocsátásmentes mobilitásra való átállást, és 2035-től betiltja az új, belső égésű autók nyilvántartásba vételét. Az elektromobilitás terén elért előrelépések ellenére nem minden vállalat áll készen egy ilyen gyors átállásra, és néhányan változtatnak stratégiájukon. Az autózás jövője a Fit for 55 kontextusában nemcsak technológiai alkalmazkodást igényel a gyártóktól, hanem azt is, hogy rugalmasan és rugalmasan reagáljanak a dinamikusan változó piaci körülményekre.  

_____________  
* Forrás: AutomotiveSuppliers.c, Európai Bizottság